__________________________________________________________________
Klántörténet
I. rész
A klán létrejöttének okai és alapítása
Tercio d' Kataklizma munkája
Egyszer régen, nemzedékekkel ezelőtt a Bolondok Céhe nevű klánban élt négy jóbarát, nevezzük néven őket:
Nunatan (Amoro őse)
Csókos (Brodack őse)
Faar (Nyikhaj őse)
Tocokfi (Tercio őse)
Barátságban és nyugalomban élték életüket a fent nevezett klánban, mígnem egy napon a Kék hercegnek nevezett kari meg nem látogatta a klánt, s úgy nem döntött, a klánvezérrel egyetértésben, hogy a Bolondok céhében rendet kell csinálni!
A Kék herceg egy embere, név szerint bizonyos Versailles meg is kezdte a rendcsinálást, ami leginkább Nunatán piszkálásában merült ki...
Nunatan, egy idő után elvesztve türelmét, kilépett, miután Tocokfi, galádnak és igaztalannak gondolta az eljárást, vitába keveredett Versaillessel, a vita elmérgesedvén, az időközben klánvezérré lett lány kizárta őt a klánból...
Miután a hangulat az egész klánban rideggé vált, Nunatant és Tocokfit követte Faar és Csókos is...
A négy jóbarát, harcát vívta a Kékek ellen, így vált klántalanná...
A harc hosszú volt és galád...A Kékek offban és onban teljesfrontos harcot indítottak Tocokfi ellen, s számtalan szövetségesük akadt...
Ám egy idő után Tocokfi oldalán is új szövetségesek jelentek meg...például
True Blue, ki később a szederbor feltalálója lett, mely azóta is a Kulacs egyik specialitása...
Akellin kera Nar, ki derék harcostársnak, s jó barátnak bizonyult, sajnos elhagyta mára klánunkat...
A hős időkből ezeket a neveket jegyezd meg tudóspalánta...ezek mára mind legendák...
A Harc a Kékek ellen jól alakult, s egyik nagy győztes csatája a klán megalapítása lett, mely nagy nehézségek és hosszú várakozási idő után mégis sikerült...a klánalapító Tocokfi ezt már nem érte meg, így a Tudósok Szabad Páholyának első vezére Kataklizma lovag lett...
Az ő és a klán további történetét a következő részben tárgyaljuk...köszönöm figyelmeteket, s egyet ne felejtsetek, a Kék továbbra is ellenség, ezt a klán jelenlegi tagjai közül is sokan tapasztalták már...s végül álljon itt a klán hőskorából egy harci vers Kataklizma tollából:
Zúg a szél és villámlik,
Kataklizma szikrázik!
Szikrát szór a kardja, pajzsa,
Átkot szór a kékek ajka...
_________________________________________________________________
Klántörténet II.
Melyet lejegyzett Tercio, a harmadik a Kataklizmák sorában...
Kataklizma idején még igen kicsi volt a klán, tulajdonképpen a fennmaradásért küzdött...a létszám éppen hogy csak meghaladta a 15 fő minimumot...Amikor az első vezér a Hősök csarnokába távozott, Secundo került a klán élére, a helyzet kezdett javulni...az őstagok mellé, kiknek nevei a klántörténet első részében már meg lettek említve, új jövevények érkeztek, kiknek a nevei azóta legendává váltak...Ekkortájt lépett be Mythrill,
Rubin, Anselmo, Aleina, Lotusz, ekkor lett alapítva Rubin és Elessar hőstette után a Rózsaszín Derengés Köve...
Majd megkezdődött a város ostroma...
A város védelmében a Páholy alaposan kivette a részét...a laboratóriumok helyén segélyhelyet nyitottunk, a könyvtárban elhelyezett távcső segítségével állandó megfigyelés alatt tartottuk a városfalakat, s a Páholy négyszer is megbízatást kapott a városvezetéstől a falak védelmére...megálltuk a helyünket...ekkor halt hősi halált Flugos Fred, a páholy első feltalálója...
Az ostrom után nagy változások következtek, ekkor lett a Park neve Henyetanyából Városvédők Dicsősége, ezután épültek a szállások, a Tudomány Tornya a laborok helyén...
A klán megerősödött, hála Secundonak és társainak…a létszám folyamatosan 40 fő körül,
a klán híre terjed, szövetségesei gyarapodnak, ellenségei fogynak…ebben az időszakban alakította Nyikhaj magiszter a Neutralista szövetséget több más klánnal együtt, amely virágzását Rosso uram keze alatt érte el, s ekkor alapítja meg Rosso a Szabadegyetemet is, amelyhez ugyan a klánnak nem sok köze van, mégis Rosso uram révén hírünket gyarapítja…
_________________________________________________________________
Klántörténet III.
A klán története Tercio idején
Lejegyezte Frivolio d' KataklizmaTercio idején a klán jelentős, erős csapattá vált...
Erre az időre fejlődik ki Szent Negator és Doromboló istennő kultusza...
A Negator kultusz Távolrév legismertebb művéből a Negator Hyperből ered...tudós atyáink már régen szent könyvként tisztelték, s Tercio ezt fejlesztette tovább, megalkotva a Negator háromságot...
Doromboló kultuszát Anor Coriolis hercegnő, Tercio felesége ébresztette fel egy régi legenda alapján...tisztelete a klánban Terc és Anor emékezetes kalandja után alakult ki.
Tercio idején is sok, később legendássá vált alak csatlakozott a klánhoz...Barod, Lucian Lupo, Athalay, Lullaby, Lilianna, Tintalan, az Illattündér Egidia testvére Helka, Georgius...
Ennek az időnek jellemzője a Bene Gesserit megjelenése, mely Tercio és Eicca tervezett házassága idején szövetségi, az eljegyzés felbontása után ellenséges viszonyba torkollik...a háború végül kompromisszummal ér véget...a Bene Gesserit csendesen a háttérbe vonul...
Az időszak Tercio halálával ér véget, aki az Istennő fogságában lévő fia kiszabadítása közben veszti életét...
__________________________________________________________________
Klántörténet IV.
Terciót, az istennő fogságából kiszabadult fia, Frivolio követi...(ez vagyok én, ki e szerény írást készítettem)
A klán tovább fejlődik ebben az időben is...Lucian Lupo üvegházat épít, Barod ekkor építi meg a szentélyt, Amathil a fürdőt...
Helka hozzámegy Lupohoz, megalapítják a gnómcsaládot...
Zenge két gyermekkel is megajándékozza Liót...Nevanoval, aki én vagyok, jelenleg a klán vezére, s egy lánnyal, aki váratlanul bukkan fel...Tintalanne...
Ebben az időben bukkan fel Mervin, akinek emlékezetes fogadása és tánca a Kulacsban nagy sikert arat, a két Jac, Jac és Jack, sajnos mára már mindhárman eltávoztak...
Jac
Rövid időre, de a klán tagja lett Jacques de Alurin vagy Goliard(?), akiről a végén már senki sem tudott biztosat. Ki ő: elfuserált gróf, minden hájjal megkent ügyeskedő vagy egy gátlástalan szélhámos? Érkezése és ittléte nagy viharokat kavart, végül távozott, ahogy jött... Méltó vetélytársa volt a Coriolis-erőknek.
Jack
Nem sokkal Jac után érkezett a hajdan hírhedt rablóvezér és gladiátor, azzal a nem titkolt szándékkal, hogy legalábbis kivégezze az árulónak vélt álgrófot. Shanán kívül senkinek sem sikerült közel kerülnie hozzá. De kétes csapatával, a Surranókkal együtt az Universitas által meghirdetett expedíció zsoldjába állt, hogy tovább követhesse a számára kijelölt utat.
Kiújulnak az ellentétek a Kékekkel, pedig Lio már reménykedik, békét tud kötni velük, sajnos csőbe húzzák...
A maiak közül ebben az időben jelenik meg Tanamy és Sytel, Amathil, Shana...és Syl is visszatér, akkor még nem madárként...újra közénk tartozik Lotusz, megjelenik Dankil, Judy hercegnő és a kedves tánc és énektanárnőnk, Navah...
...és volt egy gésánk is, aki gésaiskolát nyitott...Sicily Rose
_________________________________________________________________
Klántörténet V.
A következő vezér Nevano...fiatalon áll be az Ányos Rendbe, az Üres Kéz bűvöletében...a Rend Nagymestere lesz, de szüzességi fogadalmát megszegi, Tiara, a szép papnövendék miatt...ezért kizárják a Rendből, s megbízzák a Rend Öklét, Rakattot, ölje meg...
Rakatt tévedésből unokabátyját Dacris Coriolist öli meg Nevano helyett...
A klánban lázadás tör ki...az Airidhek és a hozzájuk csatlakozók demokráciát követelnek a vezértől...új törvények születnek, a Magisztertanács elveszi a vezéri jogokat...a dolog azonban nem működik...állandó polikiai csatározások színhelye lesz a Páholy...Nevano végül is száműzi a lázadók vezéreit, a posztot pedig átadja Shánának, az amazonnak...
Ezután Shána átalakítja a Páholyt...ennek nyomai még ma is felfedezhetők...
Nevano Tiarával önkéntes száműzetésbe vonul...az ellentétek elcsitulnak, a rend helyreáll a Páholyban...Nevano visszatér..
Egy napon, Dankil léggömbjén Tiara és Nevano felszállnak az égbe...a legenda úgy tartja, angyalokká válnak...soha többé senki nem látja őket...
__________________________________________________________________
Klántörténet VI.
Nevanot a vezérek sorában Amae követi...az építkezések korszaka ez, a nyugalomé, a békéé...
Legalábbis a klánon belül...a klán házat, bányákat épít Távolrévben és Ötbányán is...így nem maradhat távol Ötbánya ostromától sem...
itt harcolnak először a klánért Amathyl katonái, a vörös skorpiók...a századot még Shána alapította vezérsége idején...ők is és a tudósok önkéntes csapata derekasan helyt állnak...
A klánba érkezik egy háborús királyságból Dorothree, Azuria királyának gyermeke...Amae beleszeret, ám a lányt Uton Coriolis, Amae nagybátyja elrabolja egy sárkány segítségével...
Amae egy hosszú, izgalmas kaland után kiszabadítja...esküvőjükre utaznak, amikor lázadók támadják meg hajójukat...megölik Megold Faart, a skorpiók parancsnokát, de a fiatal pár elmenekül...ezután Dorothrre tündérkeresztanyjához mennek Tündérkertbe...itt születik fiuk, Káosz...Dorothree hamarosan meghal, s utána hal Amae is...
__________________________________________________________________
Klántörténet VII.
Amae fia, Káosz szinte gyerekként lesz vezér...de már ekkor is a mechanika tudósa...tudományát apró, mozgó és beszélő játékok készítésére használja...
Egy hobbitlány, kinek lova lebetegszik, kér bebocsájtás a klánba...Káosz beleszeret...Mezshez, aki a konyhán dolgozik, sokszor beszökik...egy ilyen alkalommal találják meg a 13 malaccá változtatott mágust egy zsákban, kiengedik őket, így az átok a Páholyra száll...süthet bár a nap hétágra a városban, a Páholy felett mindig felhős az ég...Káosz felhívására megkezdik az elvarázsolt malacok összefogdosását, sikerrel...a 13.-ra Mezs egy hálót dob, Káosz pedig egy krumplival agyonüti...így múlik el az átok...(és innen származik a szokás, hogy a Páholyos esküvőn a vőlegény mezítláb jelenik meg, a szertartás után egy hálót terít a menyasszonyra, s a háló alatt csattan el az első csók...ezután a vőlegény egy krumplit dob a laikusok közé...)
Ezután Káosz hadba vezeti a skorpiókat...Mezs segítségével legyőzi Umbuldát, a gonosz varázslót...és a század beveszi a rablólovag várát is...
Ekkor egy mágiaszökőár zúdul Távolrévre...minden hobbit gnómmá változik...Mezs szégyenében el akar bujdosni, de Káosz az arany mágiatároló palack segítségével maga is gnómmá válik...így mégis megtartják az esküvőt...
A mágiaszökőár egy Káoszkaput nyit, melyet a skorpiók be akarnak zárni...meg is találják, ám a kaput őrző Káoszsárkány (akinek Ibi hastáncot jár) magával viszi a Sötét oldalra Káoszt és Mezst...többé senki sem látja őket ezen az oldalon...később fiuk, Nalfa visszatér, tőle tudható, hogy Káosz gyerekjáték készítésre adja a fejét, Mezs pedig a befolyó pénzből árvaházat vezet...
__________________________________________________________________
Klántörténet VIII
Káosz eltűnése után Tintalan vezetésével expedíció indul az orkok földjére, az égbőlt hulllott köveket felkutatni...
Az út során worgtámadás éri a csapatot...visszaverik de a csatában meghal Aranyos, az utolsó élő Kataklizma...
A vezéri utódlás kérdésében összekülönbözik Megolda és Tintalan...Megolda a skorpiók segítségével át akarja venni a hatalmat, de a század fellázad ellenne és Tintalan mellé áll...a helyzet feszült, amikor váratlanul megjelenik Nalfa, Káosz és Mezs fia, akinek létezéséről addig senki nem tudott...vezérré választják...
Nalfa a sötét oldalról egy fekete sárkány, Káosz segítségével jut vissza...
Titkát feltárja Fiola Bibordonak, aki egy gazdag kereskedőcsalád lányaként a Páholyban nevelkedik...
Amikor a Tilkal bizottság Nalfához fordul segítségül, hogy Aranyos sírjából megidézzék a tilkalmedált, Fiola segít Nalfának...a két eset összehozza őket, egymásba szeretnek...
Nalfa expedíciót szervez az unikornisok földjére...kalandos útjuk során Fiolát megharapja egy vámpír...szomorú helyzetéből azonban az unikornisok kisegítik...
Az expedícióról hazatérve Nalfa megkéri Fiola kezét keresztapjától, de az bezárja a párt...Nalfáért váltságdíjat követel...
A skorpiók egy kommandós akciót szerveznek a vezér kiszabadítására, de a Tauruszosok és Stirner keresztapa meghiúsítja azt...így végül a Páholy kifizeti a váltságdíjat...
Nalfa, miután kiszabadul, sárkánya hátán egy éjjel megszökteti Fiolát is...összeházasodnak...
Ekkoriban szökik meg Távolrévből a városi tanács és alakul ki a Helytartóság...
Nalfa a tanácsot rábeszéli, támogasság Calan Invictust... így lesz aztán Nuada bíró, Bob udvari alkímista...
__________________________________________________________________
Az eddigi klántörténetet a kataklizmacsalád krónikásai írták, ám időközben a klán hatalmassá...Thrillion földjének legnagyobb klánjává vált...ezért a klántörténet írását a Távolrévi Geográfikus Közlöny szerkesztősége vette át.
__________________________________________________________________
2006 07 26
Zajlik a Welena-vita a Tudósok Termében (Lángvezér, Belső város), ám a várakozásokkal ellentétben eddig még nem sok kritikus szóval illették a Páholyt az előadók. A közönség reméli, hogy talán Khaif pecsétőr úr beleköt majd Nuada Fenrisbe, vagy Tintalan kisasszony nyelve a túlvilágon sem lett életlen, különben a "vita" egy különös vállveregetési szertartássá apad el és az sajnálatos volna.
A TSZP követsége (Kodo hadügyi magiszter, a Skorpiószázad vezetője és Dromedár, tudományos barbár) bebocsátást nyert az Ashontes klánba. Baráti látogatásuk célja, hogy köszönetet mondjanak a Páholynak nyújtott segítségért, valamint hogy átadják Marcus Shenlongnak a Tudomány szolgálatért érdemrend nagykeresztjét - nagyrabecsülésünk jeléül.
A Thrillpletykák szerkesztőségi épületét kiürítették és kitakarították, majd mindezek után a helyiség kulcsát Ügyes főmanó ünnepélyesen átadta a skorpió őrség kapitányának. A Távolrévi Geográfikus Közlöny pedig újult erővel megkezdte működését a Páholy könyvtárában.
2006 07 31
Nuada Fenris magiszter meghívásának köszönhetően érkezett hozzánk az Universitas rektora, Onkel professzor úr. A városszerte ismert tudós egyenlőre nem árulta el jövetele célját, de úgy tűnik, hosszabb látogatást tervez a Páholy falai között.
Befejeződött a Welena-vita a Tudósok termében (Lángvezér, Belső város), melynek témája az volt, hogy miben különbözik a TSZP a többi klántól. A várakozással ellentétben csupán egyetlen egy kemény hangvételű, kritikus felszólalásban tudott gyönyörködni az odasereglett hallgatóság. Tintalan kisasszony ezútal sem kímélte a Páholy vezetőségét.
És végül... tűz ütött ki a skorpiómezőn, a kovácsműhelyben. Mély fájdalmunkra a lángok martaléka lett Lappa d'Kataklizma főmagiszter is. Szent Negator legyen a lelkével! A mentés során még egy baleset történt: a főmagiszter várandós felesége, Nyarga, aki alakváltó, éppen sas formájában értesült a rettenetes hírről és talán a megrendülés miatt - tojásként hozta világra gyermekét. A magisztertanács egyenlőre tehetetlen.
2006 08 07
Eltemettük Lappa d'Kataklizmát. A főmagiszter hamvait személyesen Khalif főpap szórta bele a Felnemfedezett Tudás Szentélyének forrásába. A Páholyban történt tűzeset azonban további áldozatokat is követelt: Nyarga magisztra és Nuada Fenris magiszter, a helytartóság egyik bírája is válságos állapotba került. Worgand Aurum magiszter lelkét pedig egy sötét, mágikus lény ragadta magával.
Az épen maradt magisztertanács tagok sikeresen kiköltötték a tojást, ám imáikat nem hallgatták meg istenek: az alakváltó nő "gyermeke" sas lett. A Tudósok Szabad Páholyának főmagisztere tehát jelenleg egy sasfiók, kinek még a fenekén a tojáshéj.
Újból fellángolt a vita a tolvajlást ellenző magiszterek és a tolvajtanszék között. Ám megegyezés ezúttal sem született.
Eleonora Yoru magisztrának páholyoshoz nem méltó erőszakos viselkedéséért távoznia kellett a klánból.
A Vörös Skorpiók a néhai Tintalan javaslatára expedícióra indultak, hogy megtalálják annak a varázsfőzetnek a legfontosabb hozzávalóját, amely az előző vezér fiát emberré változtatja. Az éterkelepke hernyója azonban csak egy Ötbánya környéki eldugott völgyben él, mégpedig azon a helyen, amit a törpék Fészkes Fenének hívnak. Tehát az öreg magisztra megtette azt, amire oly sokan vágynak Távolrévben: csaknem az egész TSZP-t elküldte a Fészkes Fenébe. :)
2006 08 14
A Fészkes Fenébe indult tudományos mentőexpedíció eddig két ízben hallatott magáról. Az első postagalambbal azt üzenték, hogy túlélték a Vendégszerető Fogadót, a második madár levél nélkül, mágiától fertőzötten, csapzottan és feldúltan érkezett vissza, tollában mormotavölgyi morzsalékokkal. Testi és lelki ápolása még tart.
Orni d'Kataklizma, a sasfiók főmagiszter - a Tin11 törvények értelmében - hivatalába lépésekor összehívta a klángyűlést. A rendelkezés bevezetése óta ez volt az első ilyen megmozdulás a Páholy történetében. Az összegyűlt tagság azonban nem élt azzal a jogával, hogy bírálatot, javaslatot fogalmazzon meg a magisztertanács felé. A klángyűlés berekesztése után a Páholy vezetői és híres tudósai titkos ülést tartottak. Kiszivárgott értesülések szerint heves vita folyt bizonyos politikai és fegyverkezési kérdésekről. A titkos ülés fontosságát alátámasztja, hogy olyan messzire szakadt emberek is részt vettek rajta, mint Girbe Garaboncia (aki a megbeszélést követően azonnal visszautazott az Ishar Erődbe).
Befejeződtek a Páholy épületének nagyobb léptékű átalakításai. Végleges formát nyert Szent Negator Ligete, melyen belül az Üvegház gondozását ezentúl Aureus magiszter látja el. A szállásépület neve pedig Lumentatos Ház lett, tisztelegve ezáltal a törpe építész előtt, aki a terveket készítette, az építkezést elindította és aki bármikor az asztal alá ivott bárkit a Kis Piros Kulacsban.
2006 08 22
Sikerrel járt a főmagiszter emberré változtatásáért indított tudományos mentőexpedíció. A skorpiókülönítmény különös és nehéz kalandok során megtalálta a Fészkes Fenét, és a mormotavölgyi törpék segítégével hozzájutott az átváltoztató-főzet utolsó összetevőjéhez. Az éterke lepke-hernyó velejének köszönhetően Orni d'Kataklizma sasból emberré lett. Az immár beszélni tudó főmagiszter újabb magisztertanácsot hívott össze (melynek részleteiről a tegnapelőtti számukban olvashattak).
Villámháborúnak tűnik az Éjszaka árnyai és a TSZP tolvajlásai miatt kirobbant konfliktus. A klánok küldöttségei ugyan komoly képpel tárgyalóasztalhoz ültek, ám az éj leple alatt még mindig töretlen kedvvel osonnak ide-oda a felek ügyes kezű tagjai. A béketárgyaláson a Páholyt Ravan Merya, Megold Raanus és Girbe Garaboncia képviseli. Utóbbi így nyilatkozott lapunknak: "Nem szabad engedni, hogy unalmasan hosszúra nyúljanak az ilyen diplomáciai ügyek, pláne amikor nyilvánvaló, hogy a "nép" élvezi a dolgot, csak egyes vezetők nem. Meg amúgy is ellenzem a lopást. Csak potyázni szeretek! :)))"
Az átlagosnál több tudományos vállalkozás indult mostanság a Páholyban, ezek közül a legtöbb embert és manót foglalkoztató a Skorpiómezőn megkezdett ácsmunka. A szerkezet tervezője és az elkészítés irányítója a nemrég híres tudóssá avanzsált Zimward Magnus, ezért bármi is lesz az eredmény, bizonyára nyomot hagy majd a kutatás történelmében.
2006 08 28
Hosszas előkészítés után a TSZP végre megkapta a Helytartóságtól azt az adománylevelet, amelynek kezdeti tárgyalásai még Nalfa d'Kataklizma és Fiola Bibordo nevéhez fűződnek. A tudománytörténetileg mérföldkőnek számító okirat tartalmazza mindazt a privilégiumot is, amelyet Weleno Raanus dolgozott ki az Első Törvényhozó Gyűlés idején. A Helytartó pecsétjével és aláírásával ékesített pergamen a Páholy levéltárában kerül megőrzésre.
Zajlik a "tolvajháború" tárgyalása az Éjszaka Árnyai és a Tudósok Szabad Páholya követei között. Meg nem erősített hírek szerint a Helytartó és testőrsége is felbukkant az ominózus fogadóban, hogy gyorsítsa a békekötés folyamatát. A Páholyban eközben összeült a magisztertanács, hogy Megold Raanus és Girbe Garaboncia visszaérkezése esetén azonnal megtárgyalhassák a fejleményeket és döntsenek a következő lépésről.
Új harcosok érkeztek a Vörös Skorpió Századba: Loretta Mylady és Bivaly Hawkins, akiknek kiképzését az éppen távollevő Kodo hadügyi magiszter helyett Nagisa hadnagy végzi. Az elmúlt napokban számtalan laikus üldögélt a Skorpiómező kerítésén, és gyönyörködött a fáradthatatlanul edző katonák párviadalában.
// És egy OC hír: sohanem látott sikere van az új kalandnak, melynek lényege egy képzelt lázadás, ahol a klánt támadók csoportja küzd a klánt védők csoportjával. Az első napon 90 (!) reagot számoltunk, és a lendület azóta sem tört meg. Külön öröm emellett, hogy ezt a tulajdonképpen "megosztó" a játékot rendkívül jó hangulatú kommentárok kísérik az OFF-topicban. A hírszerkesztő piszok büszke a klánjára! :) //
__________________________________________________________________
Klánunk története egy másik Kataklizma, Tintalanne kutatásai alapján
I. rész
ÜKAPÁM: DIADALMAS KATAKLIZMA
Sajnos kevés feljegyzést találtam róla, de abban valamennyi krónika egyetért, hogy a Tudósok Szabad Páholyának megalapítói közé tartozott, és társai őt választották a klán vezérének, az első főmagiszternek.
A másik, ami bevallom, engem rendkívül meglepett, hogy Kataklizma papa törpe volt. Mégpedig hamisítatlan, kunkori szakállú, tarka ruhás, nagykalapos, színes tollforgós törpeúr. Olyannak írják le, mintha eleve öregnek született volna, de jókedv és fáradthatatlanság jellemezte. Volt akkoriban a Páholyban egy „Szörnyszertár” nevű hely, ahová a tudósok a kincskeresés során elejtett lényeket hurcolták be, hogy később tanulmányozzák azokat. Nos… az ükapám nem maradt le a gyűjtésben az olyan nagyhírű lovagok mögött, mint pl. Elassar.
Igen, amennyire a feljegyzésekből ki tudtam hámozni, a kezdetekkor ilyen helyek léteztek is itt, mint „Laboratóriumok”, „Tanszékek”, „Főmagiszteri Hivatal”, és persze a „Kerekasztal”, de még nem állt sem a Torony, sem a Szállásépület, s a parkot is másként hívták még. Ami viszont nem változott, az a Kulacs, és a Könyvtár…
De elkalandoztam. Kataklizma dicsőségéről akartam írni. Dicsőséges, mert nagyon kevésből, nagyon jót tudott csinálni. A klán kicsi volt és szegény, és hírét csak az ellenségei ismerték. Kataklizma mégis derűsen, diadalmasan vezette át kis csapatát a kezdeti nehézségeken. Szakdolgozatokat írtak, trófeákat és aranyat gyűjtöttek, esténként szorgalmasan látogatták a Kulacsot és a városi mulatókat… ugyanis akkor még alig élt idebent magisztra, csak True Blue asszony, és valami Akelinn néni, aki állítólag szerelmes volt az ükapámba… bár nem sok esélye lehetett szegénynek, mert egy tündér összefoltozott testében járt… Furi. Ezek még a mágiaapály előtt történtek.
De a lényeg, hogy ükpapa megkapta az istenektől a jutalmát, mert élete végén belebotlott a Kevinben Rubin nénibe, aki haláláig rajongott érte, és… ha a krónikák nem hazudnak… boldoggá is tette az öreget.
*****
II. rész
DÉDAPÁM: TÜRELMES SECUNDO
Secundo főmagiszerségét a Városvédő Háború ellenére nyugalom és gyarapodás jellemezte. Ekkor alakult ki a Páholy arculata, mind a tagság, mind az épületek tekintetében. Olyan nevek tűnnek fel ezidőtájt, mint Lupo, Airidh, Coriolis, Anselmo Rapid, ekkor érkezett hozzánk Helka tündér elődje, Egidia, valamint Mithrill magisztra, aki később több páholyos dinasztiának lett ősanyja. A háború során azonban veszteségek is érték a klánt: a zseniális feltaláló, Flugos Fred hősi halált halt, True Blue asszonynak és Nyikhaj magiszternek pedig nyoma veszett. Ez utóbbi helyére nevezte ki dédapám Rosso Airidhet, az egyetlent a Páholy történetében, aki szakdolgozat nélkül viselhette a magiszteri titulust… hogy Secundo türelme és bizalma mennyire volt gyümölcsöző, azt döntsék el a következő korok gyermekei.
Dédapám építtette a Tudományok Tornyát, a Szállásokat, az Elfeledett Dalok Padlását, majd a háború után ő keresztelte át a korábbi Henyetanyát Városvédők Dicsősége Parkká. De egyébként is jellemző volt az öregre, hogy szerette átépíttetni a helyeket. A saját lakosztályát például egyszer női budoárrá alakíttatta át, de még a Páholy szenespincéjét sem kímélte meg az ilyen munkálatoktól. Ügyes manó jegyzetei csak tényeket, de magyarázatokat nem közölnek, úgyhogy csak feltételezem, hogy ezek hátterében Rubin néni állhatott. Igen, bármilyen furcsa is, de dédapám szerelme ugyanaz a copfos törpelány volt, mint az ükapámé.
Bevallom, először megrökönyödtem ezen, és próbáltam a törpeszokásokkal, vagy a háború alatti lazább életszemlélettel magyarázni, de mikor alaposabban áttanulmányoztam az iratokat, világossá vált számomra, hogy Rubin Grinderhu roppant fiatal volt még, mikor Kataklizmát elveszítette. A visszaemlékezések szerint mélyen és hosszan meggyászolta őt, és megfogadta, hogy amíg saját erejéből magisztra nem válik belőle, addig nem néz más férfira. Ehhez a fogadalmához oly makacsul ragaszkodott, hogy Secundo, aki vonzódni kezdett apja ifjú özvegyéhez, végül komolyan megharagudott rá. Ráadásul ekkor érkezett a Páholyba Jazmine Coriolis, aki fenekestül felforgatta az addigi békés, tudományos életet – dédapám kusza írásai kellően árulkodnak zaklatott állapotáról. Mégis… a hercegnő által rendezett kerti mulatság lett a színtere Secundo és Rubin egymásra találásának.
Ezután következett Invictus király őrülete, Távolrév ostroma, a városból csak azon a titkos alagúton lehetett kijutni, amelyet Aleina magisztra fedezett fel. Majd a harcok után ismét jöttek a szakdolgozós, kísérletezős szép napok…
******
III. rész
NAGYAPÁM: SZOKNYÁS TERCIO
A fiú, akinek nyakába került a főmagiszteri lánc, két fontos dologban különbözött elődeitől. Az egyik, hogy őbenne már nem lehetett felfedezni a törpe vonásokat – mind külsejében, mind lelkében ember volt; a másik, hogy nagyon fiatalon kellett elfoglalnia a klánvezéri posztot. Ráadásul, nemcsak ifjú volt, hanem igen vonzó legény is… Mikor Helka magisztrát faggattam felőle, ő így fogalmazott: „Kétségtelenül Tercio volt a legjóképűbb Kataklizma.”
Nagyapámat tehát meglehetősen elkényeztették az istenek. Külsejét tetszetősre formálták; alig nőtt ki az iskolapadból, máris lába előtt hevert egy már szinte magától működő tudományos birodalom; s Távolrév a béke utáni fellendülés korszakát élte. Azt hihette, élete nem fog másból állni, mint az apja által ráhagyományozott Rózsaszín Derengés Köve kitüntetések osztogatásából. Még egy hűséges támaszt is kapott maga mellé, az öreg Tintalant, a Kataklizmákhoz fanatikusan ragaszkodó tündér-boszorkányt.
Mint az utókortól kapott neve is mutatja: Tercio egész életét szoknyák alakították. A Páholyba egy elnyűtt kockás szoknyába kapaszkodva érkezett… aztán jöttek a városi szoknyák, takarosak és feslettek, és a páholybeliek: egy zöld, egy susogós, egy fűszerillatú… Ám ezekre már ő vadászott, nem törődve korral, ranggal, hitvesi gyűrűvel… akit meg lehetett, azt meg is szerezte – legalább egy csók erejéig. Megtehette. A Páholyt védelmezte Tintalan éles szeme, és Izzadt Erwin erős karja, aki a Coriolis-különítmény élén ekkoriban érkezett hozzánk. Azt viszont sem ő, sem Tercio nem is álmodta, hogy a katonák között ott bujkál álruhában – nadrágban!:) – Anor Coriolis, a nagyanyám…
Emlékiratait olvasva úgy tűnik nekem, hogy nagymama tulajdonképpen maga sem tudta, mi késztette erre a szökésre. Mikor úgy ítélte jónak, felfedte magát, s vidáman beköltözött a Kulacsba. Épp a lépcsőről sietett lefelé elegánsan, amikor a Bene Gesserit szoknyáktól meggyötört nagyapám meglátta őt. Anor csélcsap ficsúrnak tartotta az érte azonnal hódító hadjáratot indító Terciót – ezért hosszú és sokszor fájdalmas harc kezdődött kettejük között, ami (szerencsémre!) teljes behódolással végződött mindkét fél részéről.
A kedvenc részem a Kataklizma krónikából, amikor nagypapa az ölébe kapta nagymamát, hintóba rakta és elragadta az akkoriban megnyitott Ötbányára, s ott a hegyekben titokban összeházasodtak… Bár a legizgalmasabb és egyben legmulatságosabb epizód kétségtelenül az lehetett az életükben, mikor Doromboló átka miatt egy ideig egymás testében kellett élniük… Hát igen. Ezek után magyarázhatom én, hogy a nagyapám csak képletesen volt „Szoknyás”…
*****
Különleges dokumentumok a klán történetéből:
RUBIN GRINDERTHU VÉGRENDELETE
A fent nevezett kívánsága, hogy halála esetén ősi törpe szokás szerint testét ékszereivel együtt kőkoporsóba helyezzék, s nyughelye a Városvédők dicsősége park nevű létesítményben legyen, a keresztnevével ellátott pad alatt – amennyiben a Tudósok Szabad Páholyának magisztertanácsa ez ellen nem emel kifogást.
A fent nevezett a Távolrévi Mithrill Bankban őrzött mithrillkészletét (692 rúd), valamint a tulajdonában lévő összes aranyat és egyéb nemesfémeket a Tudósok Szabad Páholyának adományozza, kivéve a tilkal nevű ötvözetet, amelyet személyes vagyontárgynak tekint (az erről való rendelkezést lásd később).
A fent nevezett a tulajdonában lévő fegyvereket, páncélokat és egyéb harcban használatos mágikus tárgyakat a Tudósok Szabad Páholya klánboltjának adományozza.Rendelkezés a személyes tárgyakról
Rubin Grinderthu hajának leghosszabb copfja levágattassék és Secundo d’Kataklizma főmagiszternek adassék.
Rubin Grinderthu ruhái és köpönyegei, Egidia úrhölgy birtokába kerüljenek.
Amennyiben Rubin Grinderthu halálakor rendelkezne tilkal ötvözetből készült mágikus talizmánnal, az Rosso magiszter és Mythrill magisztra leendő elsőszülött gyermekének (halála esetén annak jogutódjának) ajándékoztassék.
Rubin Grinderthu könyvei és jegyzetfüzetei – amennyiben a magisztertanács színvonalasnak ítéli meg e műveket – gazdagítsák a Tudósok Szabad Páholyának könyvtárát. (Amennyiben a magisztertanács tiltakozna, akkor kerüljenek a Városi könyvtár tulajdonába.)
Rubin Grinderthu RDK (Rózsaszín Derengés Köve) kitüntetése kerüljön a Tudósok Szabad Páholya Harcművészeti tanszékére, s ott állítassék ki a néhai Elessar magiszter emlékére.
ZENGE NAPLÓJA
Anyám könnyes szemére emlékszem, amivel útnak indított... az öcséimet nézte, ahogy kergetik az utolsó pónit. Mindketten tudtuk, hogy nincs más megoldás... találnom kell valakit... egy férfit, aki elvállal engem... és őket.
Gyalog jöttem át az Árnyas Erdőn, és olyan helyet kerestem, ami olcsó, de tisztességesnek tűnik. Ilyen volt a Tudósok Szabad Páholya.
Az első napokban a manókat és a lovakat ismertem meg. A tudósok élték a maguk életét... én még nem kezdtem el, amit akartam, mert nem tudtam, hogyan foghatnék hozzá...
Aztán egyszer... a Parkban... épp a reggeli lovaglás végén... megláttam Őt.
Minden összezavarodott. Szenvedélyekre emlékszem... és egy pici szőke gésára... és a folyosón egy szenvedélyes csókra... Színekre és hangokra... és ízekre és szagokra...
Csodálatos hírek! A városvezetés amnesztiát hirdetett! És minden háborúban elkobzott vagyont visszaszolgáltatnak! Nem kell gésává válnom... El sem hiszem...
Kétszer bántottam meg Liot... egyszer Mervin és egyszer Jacques Goliard miatt. Szörnyen féltékeny... akárcsak én...
Gyűlölöm magam, amiért ilyen ostobán viselkedem... miért, miért? Persze Lio akkor is olyanokat képzel, amikor nincs is rá oka... az a becstelen festmény! Ki fogom lesni, mikor lopózhatok be... elhatároztam, hogy levágok róla mindent, ami nem engem ábrázol! És utána elégetem... Utána hiába suttognak, hogy múltam van... *könnycseppek mossák el a sorokat*
Mostmár egész bizonyos... gyerekem lesz! Tintalan úgy fürkész, mint sólyom a pockot! Azonnal el kell mondanom Liónak! Mármint a gyereket, nem Tint...
Csodás volt!
Hemperegtünk a hóban!
Lio meg van bolondulva, úgy örül!
Szeretem! Szeretem! Szeretem!
Ma kijátszottam Tintalan éberségét, és jól beuzsonnáztunk Lioval a Kulacsban. Olyan édes volt! Katonákat csinált nekem juhtúróból, zöldpaprikából... Nevanonak is ízlett, mert elégedett rugdosott odabent...
